Sütőtök :D! Már megint főzök :)

Most találtam meg ezt a versemet, nem is emlékeztem rá, hogy ilyet is írtam. De megint főzök :D! Igaz a legjobb (csak szerényen  :D) verseim főzés közben születnek. A múzsám a konyhában leledzik ?!? Lehet. Na de jöjjön a vers:

Vers a sütőtökről

Minden nap ennék a sütőtököt,
nem csoda, hogy ettől vagyok lököt.

Az egyik gyerek megbökött,
-Anya nem eszünk tököt???
Az ember ettől lesz lököt,
ha nem ehet tököt???

Emberek "segítsötök"!!!
Ha ezt megírom "Neköd",
azt hiszem a "hátast" lököd!

Sütöm a tököt,
a családom mögött.
nem lehetek lököt,
mert nem eszik "mög" a tököt.


Hát elég lökötre sikerült, de ilyen versek is kellenek :D. Üdv. Micu

Kiskunfélegyházán lakom.....

Ez a vers elég régen íródott, valamikor tavaly tavasszal. Várakoztunk valahol és, hogy teljen az idő, megszületett ez a vers. Lassan 10 éve, hogy itt lakom, de az érzéseim nem változtak :D.
Hát íme:

Kiskunfélegyházán lakom.....

Kiskunfélegyházán lakom,
Pestre vissza nem vágyódom.

Magam itt jól érzem,
más városra nem cserélem.

Kisfiam itt született,
ennél nagyobb öröm nem érhetett.

Itt élni jó, itt élni szép,
Nekem kedves e vidék!

A várost Petőfi is szerette,
most már értem miért tette.

Remélem tetszett, üdv.: Micu  :D!

40 lettem!

Hát kicsit megkésve,de megszületett a születésnapi versem :D! No komment!

40

Negyven felé fél úton,
nem gondolkodtam a koromon.
De most már negyven vagyok,
és ez a "kor" nagyon konok.

Nevetnek is a rokonok,
hogy Én már negyven vagyok!?!

Nem számolom a koromat,
de néha érzem ám a karomat!
Anyukám is mondta már,
-Kislányom! Ez a korral jár!


Hát ennyi. Üdv. Micu

A mentor :D!

Rég írtam ide verset, de közben egy pályázatra jelentkeztem. Nem nyertem, de oklevelet kaptam és valahol ez is egy elismerés :D. Na és közben tanulom a makrobiotikát. Nagyon tetszik és "kiélhetem" a kreatívitásomat a konyhában. Van egy nagyon aranyos hölgy akivel az interneten ismerkedtem meg. Ő segít Nekem megtanulni e tudományt. Így sikerült egy verset írni Róla, amit szertenék megosztani Mindenkivel:D!

Lengyel Judit, a mentor


Lengyel Judit a mentorom neve,
szívem a nevével van tele.
Próbál megtanítani engem,
hogy készítsem el az ételt rendben.
Úgy, hogy testnek-léleknek jó legyen,
a családom javulását, Neki köszönhetem!!!
Megtanít milyen jó a makrobiotika,
nem nehezebb, mint a matematika.

Testnek, léleknek nagyszerű,
és ez mind-mind tényszerű.
Ha a harmóniát megtaláljuk,
higgyük el, messze lesz halálunk.
Nem bonyolult a főzés és nagyon finom,
az ételek ízét megtalálni izgalom.
Igaz kicsit nehéz, kicsit rögös e tanulás,
de napról-napra nő a tudás!!!

Ott segít, ahol tud az Én Juditom,
megköszöni Neki,... nem is tudom.
De Ő nem vár ezért köszönetet,
mindig örül, hogy ha segíthetet.
De Én Neki nagyon sokat köszönhetek,
hogy elinditót egy úton, amin nem veszithetek!!!
Sok hála és köszönet, ezért Neki,
mégha, most csak "virtuálisan" a "tanitványa" öleli!!!

Az ígért vers

Elnézést kérek,hogy ilyen sokáig távol voltam,de 3 gyerek mellett mindig van a tanyán valami dolog. Kisfiam is beteg volt, de nem magyarázkodom és nem sajnáltatom magamat. Még tavaly megígértem, hogy leírom azt a verset amit Apukám halála előtt írtam.
Íme:

A természetről elmélkedve

Ülök az udvarunkon nézem a fát,
mily szépen nyúlik az ég felé.
S elképzelem magamban, hogy a szárán,
milyen erők, energiák futnak felfelé.
Le a földbe és utána, fel az égbe,
milyen izgalmas ez a lebegés.
Fantasztikus, hidd el Nékem,
mikor bele gondolok, elfog a remegés.
Hogy működik ez a "rendszer"?
Valaki magyarázná el egyszer!
Az egész dolog egy csoda,
de sokan nem "érnek fel" oda.
Nem értik és nem is érthetik,
mert ésszel fel nem foghatják,
csak a szemükkel csodálhatják!
Az emberi test egy gyönyörű szerkezet,
kitalálni ilyet nem hiszem, hogy lehet.
Tanul, él és gyógyítja magát,
de ezt felfogni nem sokan tudják!

Egy gyógyító szerkezet,
felismerni csak úgy lehet,
ha figyeled testedet,
és minden rezdülését ismered!
Ismerned kell és vigyáznod rá,
mert különben elhagyja lelkedet.
Akkor hiába sopánkodnál,
vissza fordítani a dolgokat már nem lehet.
Látod a fától eljutottam a testig,
mert mind a kettő felsóhajt az égig,
mindegyiket kiszipolyozzuk a végsőkig,
de figyeljetek EMBEREK, ez nem mehet sokáig!
Ember és a természet jó barát,
legalább is így gondolhatnám.
De sajnos nem így van EMBEREK,
kérlek Benneteket változtassunk ha lehet!
Ha összefogunk és vigyázunk Rá,
még sok ezerszer csodálhatjuk a fát.

A fát mely szépen nyúlik az ég felé,
és az energiák futnak felfelé.
Fel az égbe és le a gyökereibe,
EMBEREK! Az életünk függhet Tőle!
Mert Ő adja az életet adó "leheletet",
tudd meg Tőle kapjuk a tiszta lélegzetet!

Most ennyi, idén próbálok többször írni. S közben verset költeni:D!
Üdv.:Micu